Kezdjük el a fésülést a mancsoknál úgy, hogy bal kezünkkel lefogjuk a fölfelé álló szőrt, jobb kezünkkel pedig húzzunk le belőle a kefével egy vékony réteget. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a szőr töve is át legyen kefélve. Ha az első réteget kikeféltük, bal kezünket még mindig a többi szőrön tartva húzzunk le egy következő vékony (!) réteget, és azt is gondosan keféljük ki. Így haladjunk egészen a kutya hátának a közepéig. Ezt a műveletet ismételjük az egész testen. Ha az egyik oldalával készen vagyunk, fordítsuk a kutyát a másik oldalára és ismételjük meg a fentieket ott is. Ne felejtsük ki a farkát se!

Ha valahol csomót találunk, tegyük le a kefét, és először kézzel lazítsuk fel (ne tépjük!!!), majd egy fésűvel, a lehető legóvatosabban - hogy elkerüljük a szőrveszteséget és a szőrvégek leszakadását - egyenesítsük ki a szőrszálakat.

A kutya fején, ha lehet, még óvatosabban végezzük ezt a műveletet. Itt a bajuszra és a szakállra kell a legtöbb gondot fordítani, mert evés közben az ennivalótól összeragadhat a szőr. Ezt megelőzhetjük, ha evés után mindig megmossuk és beolajozzuk a pofaszőrt, később pedig, ha már hosszabb ez a rész, etetés előtt hátragumizhatjuk.

Ezeknek a fajtáknak a "haja" is hosszúra nő. Ezt mindig fogjuk össze copfba, hogy ne lógjon bele a szemükbe, mert ez zavarhatja őket, és elkezdhetnek tőle vakarózni vagy a fejüket "mancsolni", ami csomósodást és szőrveszteséget okoz. Ezen kívül, ha belelóg a szembe, sokkal erőteljesebb lesz a könnyfolyás, ami elszínezi a szőrt és nagyon csúnya. Rendszeresen tisztítsuk a szemet, hogy a könny ne színezze el a szem alatti részeket.

Annak, hogy kutyánk a későbbiekben mindenkit ámulatba ejtő, gyönyörű szőrtakaróval jelenhessen meg a kiállításokon, alapvető feltétele, hogy rendszeresen, hetente legalább 2-3 alkalommal kifésüljük - és ne kitépjük - a szőrét.